GasztroBaráth2

My name is Szörp, Bodza Szörp Na, ez a szörpkészítés olyan kalandosra sikerült, mint egy James Bond-film. Igazából még életemben nem ittam bodzaszörpöt, a Befőzünk! facebook-csoport tagjaként szerettem bele a többiek által feltöltött szép képekbe. Ilyen nekem is kell! Ahogy néztem, nem olyan bonyolult, simán megcsinálom! Atyám nagyot nézett, de már nagyon edzett gasztroügyben, úgyhogy azt mondta, jó, legyen bodzaszörpünk (bármi legyen is az..). A történésekhez tudni kell azt a háttérinfót: városi lány vagyok, életemben nem láttam még bodzát közelről. Nos, a telkünk környékén atyám felfedezett néhány bodzabokrot, úgyhogy adtam az haute-coutur-nek: kommandósnak álcáztam magam (természetesen a kullancs-veszély miatt, de ettől még közröhej tárgya voltam): hosszú tréningnaci hasonló felsővel, vastag zokni, zárt sportcipő, baseballsapka. Mindezt természetesen 30 fokos melegben. Ennyi eszem van. De hát ha én eldöntöttem, hogy bodzaszörp lesz, akkor bodzaszörp lesz, tehát letámadtam a bodzabok

Az első.. Egyszer mindent el kell kezdeni. Az ételfotózást is. Ezt a receptet elsősorban azért teszem fel, hogy megörökítsem az "örökkévalóságnak" az első ételfotómat. A bűnrossz, de lelkesen készített képek története az, hogy nem olyan régen belecsöppentem az Édességrajongók Klubja nevű fantasztikus kis közösségbe (elsősorban ők tehetnek arról, hogy ma este ahelyett, hogy szundiznék az ágyikómban, mit csinálok? blogbejegyzést írok!), Ahol először csak nézelődtem, kommenteltem (mert én nagyon kommentálós típus vagyok, aki még nem tudná!), aztán szépen csöndben elkezdtem kedvet kapni ahhoz, hogy lefotózzam, amit hamizunk. Az első fotó hirtelen felindulásból született, annyira tetszett a kávékockám, hogy gyorsan hoztam a gépet, és kattintottam néhányat. Aztán felmentem a facebookra, a lányok szokás szerint valami nagyon ínycsiklandó finomságot hoztak, én pedig hirtelen ötlettől vezetve úgy döntöttem, hogy megosztom a többiekkel az én kis képeimet. Az ötletet tett követte, majd

Jelszavaink valának: gyümölcs és hús! Íme, az "élő" bizonyíték arra, hogy nem csak édességen élünk! A tavalyi év kiemelt projektje volt számomra egy nagyon erős életmódváltás (annyi év fogyókúra után már tudtam, hogy a tartós fogyáshoz életmódváltás kell), ezért elkezdtem egészségesen étkezni, és nagyon komolyan tornázni. Eredmény: mínusz két ruhaméret! Az első hat hónapot embernek nem kívánom, de az, hogy a legnagyobb problémám most a ruhatárcsere, mindent megért! Miután kiörvendeztem magam, szembe kellett néznem a következő problémával: vagy lemondok a sütiről és idegbeteg hisztigép lesz belőlem, aki tönkreteszi a saját és családja életét a folyamatos műsoraival (nem vagyok aszkéta típus, ez van!), vagy pedig kötök magammal egy kompromisszumot: egészséges étkezés (amibe néhanapján persze belefér egy pizza, meki, de csak néha!), hétvégén mérsékelt mennyiségű süti (na jó, néha nem tudok megállni néhány szeletnél, de hát én sem vagyok tökéletes), cserébe heti négy kőkemény tor

Vaníliás fehércsokis-mascarponés torta eperrel Stílszerűen egy Chili&Vanília recepttel kezdeném. Ugyanis az első blog, amire rátévedtem, az Chili@Vanília volt. Szerelem volt első olvasásra. Ha Stahltól tanultam sütni-főzni (tényleg az ő könyveivel költöztem be a konyhába!), akkor Mautner Zsófitól tanultam meg a kulináris nyitottságot. Bár ma már nagyon sok blogra "járok rá", azért időről időre visszatérek az "alapokhoz". Most hétvégén is ez történt. Hozzávalók: A piskótalaphoz: - 20 dkg darált keksz - 10 dkg olvasztott vaj A krémhez: - 30 dkg fehércsoki - 25 dkg mascarpone - 25 dkg natúr krémsajt - 2,5 dl tejszín - 1 vaníliarúd magjai - 1 ek vaníliakivonat - 1 citrom reszelt héja - kb. 25 dkg eper + a tetejére a díszítés Elkészítés: A kapcsos tortaforma alját kikenjük olvasztott vajjal, sütőpapírt helyezünk rá, azt is vékonyan megvajazzuk. A kekszet és az olvasztott vajat összekeverjük, a tortaforma aljába nyomkodjuk, betesszük a hűtőbe. A krémhez a fehércsokit

Blogszülinap Megszületett. Miért? Miért ne? Kinek? Mindenkinek, aki erre jár. Hogyan? Nem kevés testvéri ráhatással és segítséggel (kedvenc húgom annyira belemelegedett a blogkészítésbe, hogy hirtelen felindulásból ő is összedobott magának egyet www.alexaaesigor.blogspot.com címmel)  Ennyit a teremtéstörténetről, következzen az első recept!