GasztroBaráth2

A kólát nem csak meginni lehet, hanem nagyon fincsi sütit is lehet sütni vele. Ez akkor jutott eszembe, amikor éppen azon morfondíroztam, mivel ízesítsem a banánkenyeret, amit mindenképpen el akartam készíteni a hűtőben árválkodó két szem banánból. Miután több ötletet is elvetettem, kinyitottam a hűtőt, és megláttam az ott hidegülő kólát, és rögtön bevillant, hogy évekkel ezelőtt már készítettem kólával banánkenyeret, nem is tépelődtem sokat, előkerítettem a receptet, és ma a reggeli után az első dolgom volt, hogy nekiálljak elkészíteni ezt a roppant egzotikusnak ható, valójában azonban pár perc alatt összeállítható finomságot. A kóla íze nem nagyon érződik ugyan benne, de ezért érdemes volt bekapcsolni a sütőt ebben a kánikulában, nagyon fincsi lett. (Recept innen). Hozzávalók: 2 db banán 20 dkg barnacukor 5 dkg olvasztott vaj 4 db tojás 1 cs vaníliás cukor 1 tk fahéj 2 tk szódabikarbóna 1 tk só 35 dkg liszt 2 dl kóla 10 dkg durvára vágott dió Elkészítés: Hipp-hopp megleszünk a tészt

Az idei fagyiszezont ezúton hivatalosan megnyitom! Olyan hirtelen szakadt rám idén a nyár, hogy a hét elején még pulóverben mentem dolgozni, mert nem hittem el, hogy tényleg jó idő lesz, hogy aztán estig szakadjon rólam a víz. Hét végén már jól leredukáltam a mélyhűtőben leledző fagyis dobozok számát, így nem volt kérdés, hogy a hosszú hétvégén eljött az ideje a házi fagyikészítésnek. Évek óta nem hódoltam a műfajnak, ezért elsőre egy egyszerűen elkészíthető darabot kerestem, és mivel dübörög az eperszezon, nyilván ebben az alapanyagban gondolkodtam. Nem sokáig, mert elég gyorsan eszembe jutott, hogy még májusban, a legősziesebb napokban belefutottam a Street Kitchen oldalán ebbe a receptbe , és már akkor eldöntöttem, hogy őt mindenképpen elkészítem, ha az időjárás alkalmatossá válik hozzá. Most eljött az idő, és mivel az egész csak annyiról szól, hogy a gyümiket feldaraboljuk, és az összes többi hozzávalóval együtt belecsapatjuk a turmixgépbe, nem mondanám, hogy túlságosan sokáig tar

Mi ez a mészárszék? Apukám döbbent kérdésének oka az volt, hogy ő gyanútlanul belép a konyhába, én pedig a vérpiros gyúródeszkán csavargatok valamit mérgelődve, és a kezemről is folyik valami piros lé. Aztán gyorsan megnyugodott, mert kiderült, nem történt semmi horrorisztikus, csupán egy hétköznapi konyhai balesetnek volt a szemtanúja: rosszul tekertem fel a kalácsot, amiből kifolyt a töltelék, ami jelen esetben eperlekvár és eper volt, ettől volt minden vérpiros. Aztán tanultam a saját hibámból, és másodjára már jó erősre vettem a tekerést, nem is volt semmi gond, a konyhát rendbe hozni viszont nem volt két perc, de hát a konyhatündérkedés már csak ezzel jár. Viszont a végeredmény mindenért kárpótolt, isteni finom lett ez az epres kalács, amely kedvenc babkám szezonális változata, olyannyira, hogy nemcsak a csokit cseréltem le eperre, hanem a cukorszirupot is bodzaszörpre. Kicsit macerás, és némi tervezést igényel, hiszen egy éjszakát pihennie kell a tésztának, de az első falatnál e