GasztroBaráth2

Amikor megláttam a Rétesmánia című szakácskönyvben az ostoros rétes fotóját, azonnal tudtam, hogy én ezt a finomságot el fogom készíteni. Most érkezett el a pillanat, alig vártam, hogy kikerüljön a sütőből a csábítóan illatozó csokis kalács (mert ez bizony az, fogalmam sincs, miért hívják rétesnek, de szerintem mindegy is), naná, hogy nem bírtuk ki atyámmal (aki tevékenyen részt vett az elkészítésben), és még langyosan ellenőriztük a minőséget. Már csak mutatóban van a két szép darab kalácsból, még jó, hogy hétvégén megyek tornázni, mert az az igazság, hogy ez bizony nem egészséges változatban készült, de hát időnként bűnözni is kell, nem? Ostoros rétes Hozzávalók: Tésztához: 3,5 dl tej 2 ek cukor 5 dkg élesztő 60 dkg liszt 3 tojássárgája 1 dl étolaj 1 csipet só Töltelékhez: 25 dkg puha vaj (felkockáz, mikróba tesz, megpuhít, nem kell túlbonyolítani az életünket) 20 dkg porcukor 3 ek kakaópor Tetejére: 1 db tojás Elkészítés: 1 dl tejet meglangyosítunk egy kisebb tálban a mikróban, adu

A vegán konyhától sokan idegenkednek, pedig finom és egészséges ételeket készíthetünk a tárgykörben. Én azért szeretem, mert a  büntetlen élvezet kategóriájába tartozik, vagyis akármennyit ehetünk a finomságokból, nem hízlalnak, és meglepően sokféle ízorgiát ki lehet hozni az alapanyagokból. Elsőre kicsit rémisztőek a hozzávalók, de a bioboltban az eladók segítségével könnyen beszerezhetjük őket (tapasztalat), és megéri a macera (gyakorlat nélkül ezek az ételek bizony nem készülnek el 5 perc alatt). Az egyetlen, amire nagyon oda kell figyelni az az, hogy egy erős turmixgépet kell beszerezni hozzá, mert az átlagos nem mindig tudja jól összekeverni a beletömködött finomságokat. A vegánok abban különböznek a vegáktól, hogy nemcsak húst nem esznek, de semmilyen állati eredetű alapanyagot sem használnak. Nem kell kétségbeesni, a növényi tejek és a kókuszzsír ki tudják váltani a jól megszokott tejet és vajat, de hozzá kell szokni ahhoz, hogy ki kell kísérletezni a hozzávalók arányát, hogy a

Bódi Margó kellett ahhoz, hogy felfedezzem magamnak a cigány konyhát. A nevezett hölgy művészeti tevékenysége nem érte el az ingerküszöbömet, a vele készült főzőműsor és a szakácskönyve annál inkább. Hatalmas kedvencem lett a mocskos tészta (semmi extra, sima tészta jól összekeverve nem kevés szilvalekvárral, egyszerű, de nagyszerű,  ínyenceknek Borbás Marcsi változatát ajánlom ), és elraktároztam a kulináris emlékezetemben az olyan ételeket, mint pl. a bodag. Aztán egyszer teljesen véletlenül felfedeztem a neten a Romani Gastro blogot, amelyet két roma hölgy vezet, és valami eszméletlen finomságokat dobnak össze a hagyományos cigány ételekre alapozva, de abszolút modern köntösbe bújtatva, öröm nézni a kreatívabbnál kreatívabb ötleteket, és azt, hogy milyen sokat tesznek azért, hogy a gasztronómián keresztül megismertessék a kultúrájukat az olvasókkal. Most végre megjelent az első szakácskönyvük, amelyet természetesen viharsebesen beszereztem, és kíváncsian lapoztam végig. Nem csalódta

Ha zsidó konyha, akkor Rosensteinék és Fűszeres Eszter. Előbbiek vendéglője fogalom (szégyen, gyalázat, de még mindig nem jutottam el hozzájuk, de majd jövőre, mert a következő évet a gasztronómiára szánom elsősorban), utóbbinak a blogja lett nagyon hamar fogalom az olvasók (többek között én) körében. A blog varázsa az, hogy a tradicionális zsidó konyhát öltözteti modern köntösbe Eszter a receptjeivel, amelyek egyszerűek, de nagyszerűek, és mindenekfelett otthonosak. Igazi családi ízekben merülhetünk el az internetes felületen, amelyeket a szerző közvetlen stílusa tesz igazán érdekessé. Olyan érzés olvasni a blogot, mintha egy barátnőddel beszélnéd meg a családi recepteket, bensőségesen és sallangmentesen. Ugyanezt vártam el a most megjelent szakácskönyvtől, és ezt tökéletes mértékben meg is kaptam. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne kalandozni egy kicsit a zsidó konyhaművészetben, ugyanakkor nem a hagyományosat keresi, hanem fiatalosabb, egészségesebb falatokkal szeretné megörvendeztet