GasztroBaráth2

Nem fogadtunk meg semmit látványosan az új évre, de szép csendben úgy döntöttünk családilag, hogy lassan, de biztosan egészségesebb életmódra váltunk. Ennek keretében került kivitelezésre ez az egyszerű, ámde nagyszerű finomság, amelynek ötlete akkor született meg, amikor rájöttünk, hogy pöttyet túltoltuk a beszerzett sárgarépa mennyiségét, és valami nem hízlalót szerettünk volna összeütni apukám párjával a fölös darabokból. Mivel a mai nap a spájztakarításról szólt (az ember lánya nem is gondolná, milyen kemény meló ez, szerencsére, mert különben sohasem állna neki), így csak pár percünk jutott az alkotásra, de ez is elég volt ahhoz, hogy ezt habkönnyű finomságot eszegessünk munka közben csoki helyett. Új családi kedvencet avattunk. Hozzávalók: 80 dkg sárgarépa 1 dl olívaolaj 3 gerezd fokhagyma só bors szárított petrezselyem Elkészítés: Mindjárt az elején túlesünk a legfárasztóbb munkafázison: megpucoljuk a sárgarépákat és nagyobb darabokra vágjuk. Belesorakoztatjuk őkelméket egy sütő

Avagy karácsonyi maradékhasznosítás a köbön. Merthogy minden hozzávaló a karácsonyra felhalmozott készletekből való, amelyek most újjászülettek egy isteni finom étekben, amely viharsebesen elkészíthető, ámde mégis különleges ízélményt tud nyújtani. A receptet az aktuális Vidék Íze újságban láttam meg, és amikor végigfutott a szemem a hozzávalók listáján, tudtam, hogy 1. nekem ez kell, nem majd, hanem most, 2. tökéletes lehetőséget ad a hűtőben és a mélyhűtőben sorsukra várakozó maradékok felhasználására. Így történt, hogy a mai nyugis vasárnapon elkészítésre került ez az extrémnek tűnő, valójában pofonegyszerű étel, úgy, hogy saját szánk ízére hangoltuk az alapreceptet. Szeltük, ettük, imádtuk. Hozzávalók: 1 zacskó (50 dkg) mirelit nudli 1 nagy fej vöröshagyma 20 dkg sonka 40 dkg mirelit zöldborsó 4 dl főzőtejszín 1,5 dl tej 4 db tojás 6 evőkanál vaj szerecsendió só, bors tetejére: reszelt parmezán Elkészítés: A sonkát vékony csíkokra, a vöröshagymát karikára vágjuk. Ezzel az előkészül

A szilveszteri vacsoránk nagyon jól sikerült. Főleg ahhoz képest, hogy félig hirtelen felindulásból született. Mivel a kutyus miatt szűk családi körben búcsúztattuk az óévet (a felelős gazdi helye petárdázás és tűzijáték idején a hűséges eb mellett van, házon kívüli buli ilyenkor storno, ez bizony ezzel jár), ezért volt időnk és energiánk a konyhában tüsténkedni. A töltött karaj már egy napja pácolódott a sorsára várva, a mellé szánt párolt káposzta is készen volt már, amikor szilveszter reggel egészségügyi séta gyanánt elnéztünk a piacra, ahol szembejött velünk egy szép adag kifliburgonya. Erről pedig apukám párjának az jutott eszébe, hogy össze kellene dobni egy krumplisalátát, mert ilyen még nem volt. Nosza, beszereztük a hozzávalókat, neki is estünk rögvest, pár órát hagytuk állni, délután betoltuk a sütőbe a töltött karajt, és voilá, már készen is volt az estebéd. Szép lezárása volt az óévnek, hogy újult erővel fussunk neki az újnak. Hozzávalók: Töltött karajhoz: 1 szép nagy karaj