Kriminális briós
Alapvetően nem vagyok oda a krimikért. Nem olvastam Agathe Christie-t, Maigret felügyelő is kimaradt.
Sherlock Holmes az más! Okos, intelligens (beképzelt állat, drogfüggő), brilliáns! Imádom. Sajnos, amikor Londonban voltam, kimaradt a múzeuma (nem baj, majd legközelebb megnézem!). A tévésorozat - kizárólag Jeremy Brett-el!- nagy kedvencem. Robert Downey Jr. is nagyszerű volt Guy Ritchie filmjében (a második rész nagyon rossz, de az első nagyon jó!).
Kábé ennyi. Magyar krimiket meg aztán végképp nem olvastam. Mostanáig.
Egy ismerősöm felhívta a figyelmemet Baráth Katalinra. Helyesebben a könyveire. Nem volt kedvem elolvasni a könyvet - mit kezdjek egy magyar krimivel, amikor nálam van Sherlock és slusz?-, de lájkoltam a facebook-oldalát, és olyan jó szöveget nyomott, hogy kíváncsi lettem.
Elbattyogtam a könyvtárba és kivettem A fekete zongorát. Elkezdtem olvasni, és úgy maradtam. A Monarchia éveiben vagyunk, az 1910-es évek elején. Ókanizsán Dávid Veron könyvesbolti eladó kisasszony éppen a leendő regényét írja a pult alatt, amikor egyszer csak beesik hozzá a falu bolondja- késsel a hátában. Felbolydul a kisváros élete, elindul a nyomozás, melyben a cserfes Veron viszi a prímet. Igazából nem a sztori volt az, ami megragadott, hanem a regény hangulata. Nagyon jól ötvözi a békebeli monarchia világát és a jelenkori szórakoztató irodalom iránti elvárásokat (jó szöveg, humor, love).
Azóta megvettem a második és a harmadik regényt is. A türkizkék hegedűben Veron már budapesti zsurnálhölgy, és belekeveredik egy gyermeklopási ügybe, melynek következtében végigrohan a Monarchián, a gyógyfürdők és a nagypolitika világába is belekóstol. A borostyán hárfában hazatér Ókanizsára, a barátnője esküvőjére. Mivel ez a lány vonzza a bajt, ismét gyilkossági ügybe keveredik.
A második könyv a legizgalmasabb, a harmadik könyv a legszórakoztatóbb a trilógiából.
Az írója (csak névrokonom) végzett történész, ezért a könyvek legnagyobb erőssége a történelmi háttér bemutatása (van itt minden, Ady - még Poirot is Bp-re látogat!-, mozi, stb). Mivel gyors egymásutánban olvastam ki a könyveket, ezért tisztán látszik, ahogy fejlődik az író jellemábrázoló képessége, letisztul a stílusa.
Aki el akar andalodni a békebeli Monarchia szépségein (és el akar borzadni rútságain), jókat akar nevetni, izgulni egy szédült lányért, az ne hagyja ki a könyveket, érdemes elolvasni őket.
A harmadik kötetben többször megfordulnak a szereplők egy békebeli cukrászdában, ahol nagyon sok finomságot ettek. Ezért én úgy döntöttem, hogy megidézem a hangulatot magamnak egy békebeli brióssal. A recept leírásában ezúttal békebeli hangot fogok megütni (azért remélem, senki nem fog megütni ezért a kis nyelvi játékért!)
Békebeli briós
Hozzávalók (12 főre jutó adag lészen belőle)
- kis véka liszt ( 45 dkg fehér liszt)
- egy csipetnyi só
- egy bögre (2,5 dl) tej
- 1 teáskanál czukor
- kovászalap (2,5 dkg friss élesztő)
- 5 dkg vaj
- 1 friss házi tojás (szomorú utódnépeknek frisstelen bolti)
A tészta pirosítására (lekenéséhez)
- 1 tojássárgája
- kristályczukor
Elkészítés:
A Rózsi cseléd által az istállóból hozott friss tejet (kevésbé romantikus korban élők elmennek a boltba tejért) gáztűzhely melegében melengetjük (benyomjuk a mikróba kb. 30 perce), a tésztát életre keltő kovászt (kocka élesztő felét) krémesre keverjük a czukorral. A kamarából a bödönből hozott előírt mennyiségű lisztet öszve keverjük amaz sóval, majd reáöntjük az élesztős tejet, a lábasban megolvasztott vajat (saját korunkban szintén célszerű a mikró használata), és a tikok által ádott tojást (nekem mákom van, mert házi tojással süthetek-főzhetek, össze sem lehet hasonlítani a bolti tojással!) összeelegyítjük. Két karunk erejét megfeszítve tésztát dagasztunk belőle, majd reáterítjük monogramos konyhai kendőnket (nekünk jó lesz az alufólia is), majd 1,5 órán keresztül engedjük, hogy dolgát elvégezze az élesztőgombák sokasága.
Megkélt tésztánkat általgyúrjuk, 12 részibe osztjuk. Két tenyerünk segítségével hosszú nudlikat formázunk, majd feltekerintjük csigaalakzatba. Zsírral kikent tepsibe (mivel nálunk már kiment a divatból a zsír, használjunk sütőpapírt) sorakoztassuk fel brióshadseregünket, és 45-50 percig hagyjuk őket sorsukra.
Maris begyújtja a kemencét (mi előmelegítjük a sütőt 220 fokra), a brióstésztára egy evőkanál kútból húzott (csapból engedett) vízzel elkevert tojássárgájával megkenjünk, kristályczukorral emberesen megszórjuk, kemencébe (sütőbe) bétoljuk. Kb. 15-20 perc után a család elejibe tesszük.
Jó étvágyat!
A recept a tavaszi Szuflé magazinban jelent meg.
Alapvetően nem vagyok oda a krimikért. Nem olvastam Agathe Christie-t, Maigret felügyelő is kimaradt.
Sherlock Holmes az más! Okos, intelligens (beképzelt állat, drogfüggő), brilliáns! Imádom. Sajnos, amikor Londonban voltam, kimaradt a múzeuma (nem baj, majd legközelebb megnézem!). A tévésorozat - kizárólag Jeremy Brett-el!- nagy kedvencem. Robert Downey Jr. is nagyszerű volt Guy Ritchie filmjében (a második rész nagyon rossz, de az első nagyon jó!).
Kábé ennyi. Magyar krimiket meg aztán végképp nem olvastam. Mostanáig.
Egy ismerősöm felhívta a figyelmemet Baráth Katalinra. Helyesebben a könyveire. Nem volt kedvem elolvasni a könyvet - mit kezdjek egy magyar krimivel, amikor nálam van Sherlock és slusz?-, de lájkoltam a facebook-oldalát, és olyan jó szöveget nyomott, hogy kíváncsi lettem.
Elbattyogtam a könyvtárba és kivettem A fekete zongorát. Elkezdtem olvasni, és úgy maradtam. A Monarchia éveiben vagyunk, az 1910-es évek elején. Ókanizsán Dávid Veron könyvesbolti eladó kisasszony éppen a leendő regényét írja a pult alatt, amikor egyszer csak beesik hozzá a falu bolondja- késsel a hátában. Felbolydul a kisváros élete, elindul a nyomozás, melyben a cserfes Veron viszi a prímet. Igazából nem a sztori volt az, ami megragadott, hanem a regény hangulata. Nagyon jól ötvözi a békebeli monarchia világát és a jelenkori szórakoztató irodalom iránti elvárásokat (jó szöveg, humor, love).
Azóta megvettem a második és a harmadik regényt is. A türkizkék hegedűben Veron már budapesti zsurnálhölgy, és belekeveredik egy gyermeklopási ügybe, melynek következtében végigrohan a Monarchián, a gyógyfürdők és a nagypolitika világába is belekóstol. A borostyán hárfában hazatér Ókanizsára, a barátnője esküvőjére. Mivel ez a lány vonzza a bajt, ismét gyilkossági ügybe keveredik.
A második könyv a legizgalmasabb, a harmadik könyv a legszórakoztatóbb a trilógiából.
Az írója (csak névrokonom) végzett történész, ezért a könyvek legnagyobb erőssége a történelmi háttér bemutatása (van itt minden, Ady - még Poirot is Bp-re látogat!-, mozi, stb). Mivel gyors egymásutánban olvastam ki a könyveket, ezért tisztán látszik, ahogy fejlődik az író jellemábrázoló képessége, letisztul a stílusa.
Aki el akar andalodni a békebeli Monarchia szépségein (és el akar borzadni rútságain), jókat akar nevetni, izgulni egy szédült lányért, az ne hagyja ki a könyveket, érdemes elolvasni őket.
A harmadik kötetben többször megfordulnak a szereplők egy békebeli cukrászdában, ahol nagyon sok finomságot ettek. Ezért én úgy döntöttem, hogy megidézem a hangulatot magamnak egy békebeli brióssal. A recept leírásában ezúttal békebeli hangot fogok megütni (azért remélem, senki nem fog megütni ezért a kis nyelvi játékért!)
Békebeli briós
Hozzávalók (12 főre jutó adag lészen belőle)
- kis véka liszt ( 45 dkg fehér liszt)
- egy csipetnyi só
- egy bögre (2,5 dl) tej
- 1 teáskanál czukor
- kovászalap (2,5 dkg friss élesztő)
- 5 dkg vaj
- 1 friss házi tojás (szomorú utódnépeknek frisstelen bolti)
A tészta pirosítására (lekenéséhez)
- 1 tojássárgája
- kristályczukor
Elkészítés:
A Rózsi cseléd által az istállóból hozott friss tejet (kevésbé romantikus korban élők elmennek a boltba tejért) gáztűzhely melegében melengetjük (benyomjuk a mikróba kb. 30 perce), a tésztát életre keltő kovászt (kocka élesztő felét) krémesre keverjük a czukorral. A kamarából a bödönből hozott előírt mennyiségű lisztet öszve keverjük amaz sóval, majd reáöntjük az élesztős tejet, a lábasban megolvasztott vajat (saját korunkban szintén célszerű a mikró használata), és a tikok által ádott tojást (nekem mákom van, mert házi tojással süthetek-főzhetek, össze sem lehet hasonlítani a bolti tojással!) összeelegyítjük. Két karunk erejét megfeszítve tésztát dagasztunk belőle, majd reáterítjük monogramos konyhai kendőnket (nekünk jó lesz az alufólia is), majd 1,5 órán keresztül engedjük, hogy dolgát elvégezze az élesztőgombák sokasága.
Megkélt tésztánkat általgyúrjuk, 12 részibe osztjuk. Két tenyerünk segítségével hosszú nudlikat formázunk, majd feltekerintjük csigaalakzatba. Zsírral kikent tepsibe (mivel nálunk már kiment a divatból a zsír, használjunk sütőpapírt) sorakoztassuk fel brióshadseregünket, és 45-50 percig hagyjuk őket sorsukra.
Maris begyújtja a kemencét (mi előmelegítjük a sütőt 220 fokra), a brióstésztára egy evőkanál kútból húzott (csapból engedett) vízzel elkevert tojássárgájával megkenjünk, kristályczukorral emberesen megszórjuk, kemencébe (sütőbe) bétoljuk. Kb. 15-20 perc után a család elejibe tesszük.
Jó étvágyat!
A recept a tavaszi Szuflé magazinban jelent meg.
Zsuzsi ismét egy őrülten jó bejegyzés! Gratulálok és köszönöm. Nagyon jól hangzik a könyvajánlód. Fel fogom kutatni!
VálaszTörléspihent vagy, tesó :) Avagy, hogy "békebeli" legyek: Reczeptednek leírása nagyon jólsikerült vagyon, ó rokonom :)
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlésÁgi: a könyveket tényleg érdemes elolvasni, üditően eredetiek!
Kedvenc húgom: örülök, hogy tetszett békebeli szövegem. Mindjárt viszem a békebeli brióst is.