Egy lecsós vasárnap délután
Dübörög a lecsószezon.
Lecsóügyben sincs túl nagy tapasztalatom: tavaly kedvenc húgom útmutatásai alapján megpróbálkoztam egy alaplecsóval (csak paradicsom és paprika, semmi extra hozzávaló), de nem igazán hagyott mély nyomot gasztronómiai fejlődésem útján ezen próbálkozás.
Tavasszal a Stahl magazinnak (testvéri és unokatestvéri segítséggel) spanyol lecsót készítettem, ami finom volt, de nem igazán felel meg "a" lecsó kritériumainak: paradicsom, paprika, valami husi (nálam a lecsó és a rizs nem összeférő fogalmak, de hát ahány ház, annyiféle lecsó, nemdebár?)
Ami felgyorsította lecsóügyben az eseményeket az a Kistücsök-féle lecsós bulgur volt: elhatároztam, hogy ha találok egy olyan receptet, ami felserkenti ízlelőbimbóimat, nekivágok a műveletnek.
Továbbá a spájzban figyel egy fél kilós kukoricadara, ami három hét múlva lejár, tehát köretként őt szerettem volna felhasználni.
Aztán a héten szembejött velem EZ a recept. Azonnal tudtam, hogy megvan a vasárnapi ebéd.
Majd megjelent Váncsa mester idevágó értekezése ITT. A lecsóhelyzet tehát fokozódott.
Alig vártam a vasárnapot, hogy végre kezdetét vegye a projekt.
Ne húzzuk tovább az időt, csapjunk bele a lecsóba:
Lecsós csirkemell juhtúrós puliszkával
Hozzávalók:
A lecsós csirkéhez:
- 1 nagy vöröshagyma, finomra vágva
- 4 db lecsópaprika, felkarikázva
- 4 db paradicsom, gerezdekre vágva
- 1 kisebb cukkini, felkockázva
- 4 csirkemellfilé, felkockázva
- 17,5 dkg füstölt szalonna
- só, frissen őrölt bors, pirospaprika
A juhtúrós puliszkához:
- 17,5 dkg füstölt szalonna
- 1 közepes vöröshagyma
- 5 dl víz
- 17,5 dkg kukoricadara
- 17,5 dkg juhtúró (tavaly ettem egy rémesen rossz ízű juhtúrós sztrapacskát, azóta kerülöm a juhtúrót, de azt gondoltam, ezúttal adok neki még egy esélyt, és milyen jól tettem!)
- tejföl
- só, egy csipet frissen őrölt bors
Elkészítés
Egy kevés zsiradékon megpirítjuk a hagymát és a szalonnát. Hozzáadjuk a paprikát, néhány percig kevergetjük. Belerakjuk a felkockázott pipihusit, fehéredésig sütjük, majd hozzáadjuk a cukkinit és a paradicsomot. Ízesítjük pirospaprikával (ízlés szerint, én egy teáskanállal tettem bele), sóval, borssal. Egy kis pohár vizet öntünk alá és megpároljuk.
A vizet felforraljuk egy csipet sóval, és megfőzzük benne a kukoricadarát (pillanatok alatt magába szívja a folyadékot a kis beste). A hagymát és a szalonnát összepirítjuk egy serpenyőben. Egy kisebb sütőtálat kivajazunk (rám jellemző módon ezt a műveletet kihagytam -fogalmam sincs, miért, de mindegy is-, miután összeállítottam a cuccost, akkor tűnt fel, hogy a vajazás elmaradt, ezért csak az oldalát kentem ki, és a legalsó dararéteg alá kézzel betoltam némi vajat, ez is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a puliszka ne égjen oda). Rétegzés következik: puliszka, juhtúró, szalonnás-hagymás keverék, amíg tartanak a hozzávalók. A tetejére tejfölt kenünk, amit némi borssal megszórunk és kicsit összekeverünk (jó, tudom, hogy a receptben az van, hogy előbb a bors, aztán a tejföl, de már megint nem figyeltem, és csak a tejfölözés után esett le, hogy a bors kimaradt, ezért improvizáltam egyet). Az egész cumót betoljuk a 180 fokra előmelegített sütőbe kb. 20-25 percre.
A tálalásnál a puliszkára ráhalmozzuk a lecsós csirkemellet:
Jó étvágyat!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése