Kávés-csokoládés tiramisu

Nem, egyáltalán nem feledkeztem el a blogról, csak volt egy telefonkábel szakadásunk, kicsit beteg is voltam, na és persze a filmes suli teljesen felborította az életemet. De azért persze továbbra is készülnek a finomságok, a képek sem maradtak el, úgyhogy lassan, de biztosan íródnak a bejegyzések.

Tiramisufüggőként megszállottan kutatom ezen olasz eredetű nasiság mindennemű variációját, ezért amikor Mautner Zsófinál megláttam egy újabb változatot, azonnali hatállyal ki kellett próbálnom. Jelentem, nem csalódtam, isteni finom!

Kávés-csokoládés tiramisu

Hozzávalók:
- 50 dkg mascarpone
- 4 tojás
- 20 dkg étcsoki
- kevés cukor
- 1 csomag babapiskóta
- 2 pohár eszpresszó kávé
- amarettó likőr
Elkészítés

Tiramisuról lévén szó, nem ezzel fogjuk megdönteni a leghosszabb ideig készülő nasi rekordját. Essünk is túl rajta gyorsan és hatékonyan, hogy minél előbb habzsolhassunk!

A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből kemény habot verünk. A sárgáját kevés cukorral (hát, szóval, nekem sajnos sok sikeredett, de ez nem ártott a sütinek) habosra keverjük.

A tiramisunál fontos, hogy a mascarpone szoba hőmérsékletű legyen, így lehet könnyen és szépen dolgozni vele. Tehát a megfelelő állagú mascarponét egy nagy tálban jól kikeverjük.

12 dkg étcsokit vízgőz felett megolvasztunk, elvegyítjük a tojásos masszával, majd az egészet hozzáadjuk a mascarponéhoz, és hogy semmi sem maradjon ki, még a fehérjehabot is óvatosan belekeverjük. 

Egy tálkában a kávéhoz hozzáadjuk a jól megborított likőrt (csak hogy érezzük az ízét, ugye, mondom én masszív antialkoholistaként).

És már csak a rétegzésen kell túljutnunk és készen is vagyunk. Fogunk egy nagy tálat, vagy dobozt. Az aljára egy sor kávés likőrben megforgatott piskótát teszünk. Mehet rá a krém fele, majd ismét egy réteg piskóta, és aztán a krém másik fele. A tetejét jól megszórjuk kakaóporral, és mivel már úgyis mindegy, még a maradék felaprított csokoládét is elhelyezzük a tetején.

Egy éjszakára mehet a hűtőbe, másnap szeletet vágunk belőle, gondolatban elbúcsúzunk az ideális testsúlyunktól, és a bűnözés rögös, ámde édes útjára lépünk.

Jó étvágyat!