Klasszikus szilvás gombóc

20150830_082034[1]


Amikor megláttam az első szép szilvákat a zöldségesnél, azonnal tudtam, hogy szilvás gombócot akarok készíteni. És ezúttal semmi reformkaja, csakis igazi nagymamás ízre vágytam. A fantasztikus időzítő képességemnek köszönhetően természetesen az ötven fokban kellett nekiállnom a mutatványnak, de annyira jó kis receptre leltem a Nosaltyn, hogy nem tudtak érdekelni az időjárási körülmények, elkészült a finomság. Nem kis adag lett belőle, de már nagyon fogy...


Klasszikus szilvás gombóc


20150830_081957[1]


Hozzávalók:


- 1,5 kg burgonya


- 75 dkg liszt (részemről BL 55)


- 1 csipet só


- 25 db szilva (nekem a fele elég volt, de ez ugye attól függ, mekkora gombócokat gyártunk)


- 4 ek barna cukor


- 1 tk fahéj


- 5 ek sertészsír (részemről mangalica)


- 20 dkg zsemlemorzsa


Elkészítés:


 A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, enyhén sós vízben megfőzzük, leszűrjük, összetörjük, hagyjuk kihűlni.


A szilvákat megmossuk, félbevágjuk, kimagozzuk, egy kisebb tálba tesszük. A cukrot összekeverjük a fahéjjal, és szintén egy kisebb edényben parkoltatjuk, amíg felhasználásra nem kerül.


Egy nagy serpenyőben felolvasztjuk a sertésszírt, beleszórjuk a morzsát, kis lángon, folyamatosan kevergetve aranybarnára pirítjuk.


Egy nagy fazékban vizet forralunk.


Egy nagy tálba tesszük a lisztet, a csipet sót, a kihűlt, összetört krumplit, ruhaujj felgyűr, tésztát begyúr. Lisztezett felületen jó ujjnyi vastagon kinyújtjuk, tetszés szerinti négyzetekre vágjuk (én a nagy gombócokat szeretem, tehát nem apróztam a tésztát). Innentől kezdve jöhet a gyermeki én: fogunk egy négyzetet, a közepére teszünk egy fél szilvát, megszórjuk a fahéjas porcukorral, és szépen gombócot formálunk belőle. A gombócokat több részletben beletesszük a lobogó forró vízbe, ha feljöttek a víz felszínére, szűrőkanállal kihalásszuk őket, és már hempergetjük is bele a pirított zsemlemorzsába. Jó móka, csak legközelebb nem szaharai hőségben fogom abszolválni a kivitelezést. 


Megvárjuk, amíg legalább langyosra hűl (én nem természetesen nem bírtam ki, muszáj volt tűzforrón ellenőriznem a minőséget), megszórjuk porcukorral, és már habzsolhatjuk is. Kiváló alaprecept, fogok még kísérletezni vele!


20150830_082034[1]


 Jó étvágyat!

Megjegyzések

  1. A recept nagyon jó,ezt szoktam használni. Annyi különbséggel,hogy nem nyújtom a tésztát,hanem kicsípek belőle egy gombócnyit és a tenyeremen kilapítom,mehet bele a töltelék. Egy munkafázissal kevesebb.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tarka bácsi

Cukormentes rumos sport szelet

Ferdinánd tekercs