Ambrus Krisztina: Viszlát, laktóz!

Nem könnyű a szakácskönyvek tengerében rálelni a minőségi darabokra, de ha Csigó Zita felelős a képekért, ott nagy baj nem lehet. Egyrészt gyönyörű fotókat készít, másrészt ad arra, hogy mihez adja a nevét, úgyhogy nagyot biztosan nem tévedünk, ha az őt is megtaláljuk az alkotók között. Ezúttal is ennek alapján választottam, és ismét nem csalódtam, egy újabb remek szakácskönyvvel gyarapodott a gyűjteményem.

Hála a jó égnek nem vagyok laktózérzékeny, vagyis nem egészségi okok miatt lettem elsősorban kíváncsi erre a könyvre, hanem azért, mert egy betegség miatt kénytelen voltam rájönni arra, mennyire fontos, hogy minél tudatosabban táplálkozzam, ha sokáig meg akarom őrizni testi és lelki egészségemet. Ebből a szempontból nézve tökéletes választás volt ez a könyv, amelyben sorjáznak az egyszerűen elkészíthető, mégis különleges receptek. A szerkesztési elv az volt, hogy az előételek, a levesek, a főételek, a desszertek, végül az italok és snack-ek kerültek egy csoportba, egytől egyig mindegyikben volt egy olyan picike kis csavar, amely miatt azonnal vágyat érezhetünk a kipróbálásukra.

Nem táplál hatalmas ambíciókat a szerző, nem akarja megmondani a tutit, egyszerűen csak finom recepteket oszt meg velünk, amelyeket nem csak laktózérzékenyek fogyaszthatnak el jó étvággyal, hanem akárki megtalálhatja benne a kedvének és ízlésének megfelelő receptet. Az egyetlen gyakorlatorientált észrevételem az lenne, hogy a hozzávalók leírásánál célszerű lett volna mindig leírni, hogy mihez használjuk őket, ne kelljen külön vadászni, hogy pl. egy tofuhoz mit társítsunk pácnak.

Minőségi szakácskönyv, érdemes beszerezni!

8/10