Madeleine

Ez egy igazi irodalom sütemény, hiszen Marcel Proust A eltűnt idő nyomában című regény elején a főhőst egyetlen harapás belőle repíti vissza a múltba. Nagy kedvencem ez a francia finomság, be is szereztem 2 db madeleine-tepsit, és sokat kísérleteztem vele. Azonban már évek óta nem sütöttem, most viszont megjött a kedvem hozzá, amikor a Stahl-szakácskönvet lapozgattam, ezért elkészítettem újra az alapreceptet. Döbbenetesen egyszerű elkészíteni és célszerű mindjárt dupla adagot készíteni belőle, mert viharsebesen elfogy az a két tepsi desszert, ami ebből a mennyiségből készül.  Tényleg van valami varázslat ebben a sütiben, én jót nosztalgiáztam a párizsi emlékeimről, miközben őkelméket eszegettem...

Hozzávalók:

- 10 dkg vaj

- 10 dkg finomliszt

- 1 csipet só

- 2 db tojás

- 10 dkg cukor

- 1 citrom héja (ennek hiányában nálam 1 ek citromlé)

Elkészítés:

A madeleine-tepsiket kivajazzuk és egy nagyobb tepsire tesszük őket, hogy ne billegjenek. 

A vajat mikróban felolvasztjuk és kihűtjük. Egy kisebb edényben összekeverjük a lisztet és a sót. Egy másik edényben habosra keverjük robotgéppel a szobahőmérsékletű tojásokat és a cukrot. Mehet hozzá a citromhéj (vagy citromlé), majd fakanállal hozzáadjuk a lisztes keveréket, majd óvatosan hozzákeverjük az olvasztott vajat is.

És az érdemi munkával már meg is lennénk, már csak annyi dolgunk van, hogy 10 percre betegyük a tésztát a hűtőbe, hogy egy kicsit összesűrűsödjön, majd egyenletesen elosztjuk a felét a  tepsi kagyló alakú horpadásaiban (nem kell elkenni a tésztát, magától bele fog sülni a formába). Betoljuk a 180 fokra előmelegített sütőbe, ahol kb. 10-15 perc alatt készre sütjük. A tészta másik felét addig a hűtőben pihentetjük, majd ugyanúgy járunk el vele, mint az első felével. És ennyi, készen vagyunk, kiszedjük a tepsiből a sütiket, és már indulhat is a habzsi-dőzsi.

 

Jó étvágyat!