GasztroBaráth2

Most, hogy az időjárásnak is feltűnt, hogy tavasz van, és kisütött végre a napocska, nekem is eszembe jutott, hogy az eperszezon kellős közepén járunk, és én még mindig nem készítettem ezzel a finomsággal tiramisut, úgyhogy nagyon sürgősen orvosolni kell ezt a hatalmas problémát. Alapjáraton is tiramisu-függő vagyok, az eper pedig óriási kedvenc nálam, ki nem hagynám ilyentájt, hogy elkészítsem ezt az istenkirály nasit. Viharsebesen megvan, csak arra kell figyelni, hogy egy éjszakát mindenképpen a hűtőben kell parkoltatni őkelmét, hogy összeérjenek az ízek, aztán másnap reggel már csak annyi a dolgunk, hogy habzsoljunk és irigyeljük magunkat. Hozzávalók: 50 dkg eper + a díszítéshez kedv és íz ízlés szerint 50 dkg mascarpone 5 dl tej 6 dl habtejszín 2 tk vaníliakivonat 3 dkg cukor 6 ek porcukor 2 csomag babapiskóta Elkészítés: Az epreket kisebb darabokra vágjuk. Egy kisebb lábosba tesszük a tejet, a 3 dkg cukrot és 1 tk vaníliakivonatot, felforraljuk, majd langyosra hűtjük. A tejszínt a

Ez a finomság a nagyon durván édes bűn kategóriába tartozik. Nagyon nem diétás, iszonyúan édes, viszont mennyei, úgyhogy évente egyszer-kétszer megéri elkárhozni érte.  A Street Kitchen oldalán bukkantam rá erre a vérlázítóan egészségtelen nasira ( recept itt) , és azonnal szerelembe estem vele. Igazából már múlt héten készült belőle egy adag, de mivel tönkrement a telóm, elvesztek a fotók, ezért feltétlenül újra le kellett gyártani őkalóriabombaságát, mert ugye jó kifogás sosem rossz. Amúgy semmi extra sincs benne, egy fahéjas csiga le van öntve mascarponés krémmel, ennyi és nem több, mégis egy felejthetetlen ízorgia a végeredmény. Azért most már leállok vele, mert végre elindultak lefelé azok a fránya kilók a sok edzésnek köszönhetően, nem hiányzik, hogy visszajöjjenek... Hozzávalók: Tésztához: 37,5 dkg liszt 2,5 dl langyos tej 1 tasak szárított élesztő 2,5 dkg cukor 1 csipet só 4 dkg puha vaj + a tepsi kikenéséhez 1 db tojás Töltelékhez: 12 dkg olvasztott vaj 20 dkg barna cukor 1 dk

Mit lehet kezdeni egy doboz konzervananásszal? Hát ezt.  Már nagyon kezdett  lejárni az ananászkonzerv szavatossága, viharsebesen ki kellett találni valamit, amivel múlt időbe tehetem őfinomságát. Eredetileg hawai pizzát terveztem készíteni belőle, azonban a család más vacsit talált ki, így újra kellett terveznem a projektet, könnyedre vettem a figurát, és egy laza muffin lett a dologból, amelynek a receptjébe teljesen véletlenül (amiben amúgy nem hiszek) futottam bele egy újság mellékletében. Szerelem volt első látásra, és mivel minden hozzávaló fellelhető volt a konyhában, nem is tépelődtem sokat, már álltam is neki az elkészítésnek. Percek alatt elkészül, nem kell sokat pepecselni vele, mégis igazi ízorgia, amolyan kis hétköznapi csoda, amelynek a műfaját én imádom (bár ez szerintem már feltűnt). Egyszerű, de nagyszerű fincsiség, ami sajnos nagyon eteti magát... Ananászos-kókuszos muffin Hozzávalók: 2 dl joghurt 2 db tojás 10 dkg cukor 15 dkg liszt 5 dkg kókuszreszelék+ a díszítéshe

Lasagnét lehet megúszósan is készíteni, csak nem érdemes. Mert aki hozzám hasonlóan egyszer már megkóstolta Olaszországban az igazi lasagnét, az messzire elkerüli a viharsebesen összeállítható verziót, mert az olyan is, ízetlen és szafttalan. Ha ezt a talján finomságot igazi pompájában szeretnénk elkészíteni, arra bizony rá kell szánnunk egy napot, és mivel erre a hétvégére elég mocsok időt ígértek a meteorológusok, úgy döntöttem, most jött el ennek az ideje. Előrebocsátom, hogy nem olcsó mulatság beszerezni az alapanyagokat, de mivel a hosszú elkészítési idő miatt úgyis csak max. évente egyszer-kétszer ugrik neki az ember lánya, ennyi talán belefér. Óriási mázlim van, mert apukám barátnője évekig élt Olaszországban, ahol megtanulta az étel tradicionális elkészítését, ezért az ő receptjét követtük, némi egyszerűsítéssel (parmezán sajt helyett eidami, többféle fűszer helyett zacskós bolognai alap), kávéhegyekkel (ebben az álmosító időben muszáj volt, tényleg órákat szöszmötöltünk a cucc

Megdöbbentően egyszerű elkészíteni házi változatban ezt a finomságot. Semmilyen különleges hozzávaló nem szükségeltetik hozzá, az egyetlen nehézség a csomózás jelenti, de nekem, akinek híresen rossz a kézügyessége, elég volt egyszer megnéznem a neten a technikát, apukám barátnője pedig leírás alapján elsőre összehozta, szóval nem olyan vészes a dolog, bárki bátran belevághat a projektbe. Péksütiről lévén szó, természetesen Limarához fordultam, előkerestem a vonatkozó receptet a szakácskönyvében, ahol nagy örömömre rajzzal is illusztrálásra került a picit bonyolult csomózási praktika. Többször is keleszteni kell a cuccot, ezért egy kicsit időigényes elkészíteni, de a végeredmény megéri a macerát, nagyon finom, csak az a gond vele, hogy viharsebesen párolog... Hozzávalók: 70 dkg liszt 2 tk só 2,5 dl víz 2,2 dl  langyos tej 5 dkg puha vaj 2 dkg élesztő a tetejére lehet tenni mákot vagy szezámmagot, mi nem szeretjük, ezért elhagytam Elkészítés: Olyannyira minimál a tészta, hogy még csak fe

  Ünnepnapra különleges finomság dukál. Úgy indult a projekt, hogy apukám barátnője szólt, hogy keressek valami receptet, mert van kb. 30 dkg málnája, amit viharsebesen el kell használni. Nekem pedig eszembe jutott, hogy még év elején belefutottam egy zseniális ötletbe a Street Kitchen oldalán, azonnal beleszerettem a csokis-mascarponés krémmel és málnapürével megtöltött palacsintatortába, már akkor tudtam, hogy ez el fog készülni nálam, ha már nem mirelit málnával kell beérnem. Mivel ezúttal kertből szedett friss málnáról volt szó, másodpercet nem haboztam, bevezettem a diktatúrát, közöltem, hogy ez lesz és kész. Na persze ennek az önkénynek az volt az ára, hogy kellett még készítenem mellé egy szép adag kakaós kalácsot is, mert atyám nem hajlandó megenni semmilyen gyümölcsös izét, és valami finomság neki is jár, ugye. Jelentem őizésége nagyon jól sikerült, macerás a cucc, de érdemes bíbelődni vele, mert isteni finom. Nem olcsóak a hozzá való alapanyagok, ezért tényleg csak ünnepi alk