GasztroBaráth2

Halálosan bele vagyok zúgva a Street Kitchen című főzőműsorba. Imádom, ahogyan Dóra és Fördős Zé halál lazán tolják elém a jobbnál jobb recepteket, amelyek egyáltalán nem bonyolultak, hamar megvannak és még van bennünk legalább egy izgalmas csavar is. Örömfőzés ez a javából, nem véletlenül nagy siker a tévéműsor, olyan hangulatot varázsolnak a képernyőre Dóráék, hogy egyszerűen jó nézni. Nem volt kérdés, hogy a boltokba fog kerülni a szakácskönyv is, amelyet Zé követett el (már csak azért is, mert ugye Dórának van már sajátja, és most éppen őt sztárolja jobban a média, vagyis jelen pillanatban kettejük közül neki van nagyobb marketingértéke). Természetesen előrendeltem az írásművet, alig vártam, hogy elhozzam a boltból, türelmetlenül lapoztam végig. Nos, végeredményben nem csalódtam, azt kaptam, amit vártam, egy jó kis laza kötetet, tele egyszerű, de nagyszerű recepttel, de nem estem tőle hanyatt, a zsenialitás hiányzik belőle, tisztes iparosmunka lett belőle, amelyből időnként biztosa

Ennyit a hosszú hétvégéről, meg gasztrolkodásról. Nem figyeltem oda, és sikerült összeszedni egy fincsi kis kiszáradást, vagyis a program pihenés, olvasás, filmnézés, blogolás, de sütés-főzésről szó sem lehet ilyen körülmények között (a tesómat kellett megkérnem, hogy süsse meg helyettem a tervezett almás pitét, rémes!). Azért nem bírtam a véremmel, összedobtam egy  pár perces tiramisut, ami, hogy ne legyen unalmas, ezúttal nem mascarponéval, hanem habtejszínnel és sajtkrémmel készült ( recept innen ). Mennyei lett! Hamis tiramisu sajtkrémmel Hozzávalók: egy doboz babapiskóta kakaópor a tetejére Krémhez: 5 dl habtejszín 20 dkg natúr sajtkrém 3 ek porcukor 1 ek rum Babapiskóta mártogatásához: 2 dl kávé 1  dl tej 1 ek rum Elkészítés: Roppant bonyolult munka vár ránk ebben a szép őszi időben. Először is a tejszínből kemény habot verünk. Egy kisebb tálban összekeverjük a sajtkrémet, a porcukrot és a rumot, beletesszük a habba, amelyet tovább verünk így még egy ideig, hogy minél keményebb l

Eléggé rumlisra sikeredett ez a rövid hét, csak most jutottam el odáig, hogy bepötyögjem a hétvégi sütink receptjét. Mostanában kicsit ambivalens a viszonyom a sütővel (konkrétan messzire kerülöm, egyrészt mert sikerült megkapnia egy kicsit a pofimat, ami még nem jött teljesen helyre, másrészt pedig halálra rémültem, amikor hirtelen füstölni kezdett), ezért továbbra is olyan nasiságokat gyártok, amelyekhez nem kell bekapcsolnom (nyilván csak idő kérdése, mikor heverem ki a történeket, túl leszek rajta, nem kell aggódni értem:-)). A helyzet nem kicsit határolta be kedvenc gasztrojátékom, a Blogkóstoló keretében nekem sorsolt Xsara, próbálkozásaim a konyhában nevű blogon történő barangolást. De így sem tartott sokáig, hogy halálosan szerelmesek legyek egy receptbe , amelyet azonnali hatállyal el is készítettem, és mivel viharsebesen elfogyott, úgy vélem sikerrel tettem.  Zebrakocka Hozzávalók: Tésztához: 50 dkg darált keksz 5 ek kakaópor 3 ek baracklekvár 1 ek rum 5 dkg vaj 5 ek porcukor

Nem, semmi gond sincs a levessel vagy a recepttel, a baleset kizárólag az én tapasztalatlanságomnak köszönhető. Halvány lila gőzöm sem volt róla ugyanis, hogy az a pici betűtészta így meg tud duzzadni, ezért lelkesen belezúdítottam a levesbe 20 dkg -t belőle, mondván, lehet, hogy még kevés is lesz. Aztán legmélyebb döbbenetemre a tészta átvette az uralmat a leves fölött és főzelékformát öltött a végeredmény. Ettől függetlenül elfogyott, mert különben finom, de egy életre megtanultam, hogy levesbe csak egy kevés tésztát szabad tenni. Mentségemre szóljon, hogy sohasem készítettem még ilyesmit, viszont számomra is meglepő módon egész héten paradicsomlevest akartam főzni (pedig utoljára még a suliban, a menzán kanalaztam belőle, fogalmam nincs, honnan jött az ötlet). Végre eljött a hétvége, nagyon örültem, hogy milyen szépen haladok a feladattal, aztán tessék, jön egy ilyen baki, és oda a sikerélmény! Nem baj, a recept kiváló, felvéve a családi receptúrába, a tésztát illetően pedig legköze

Ebben a mocsok időben valami melengetőre vágytam, és mivel a sütő egy csőtörés elhárítási munkálatai miatt pár napig nem használható, ezért viharsebesen ki kellett találnom valami egyszerűt és nagyszerűt. Mivel felpakoltam gombából a hétvégi bevásárolás során, ezért egyértelmű volt, hogy ez az alapanyag lesz a vasárnapi ebéd fő összetevője. Szerencsére eszembe jutott, hogy már régen kinéztem magamnak egy jó kis receptet a Kifőztük-ből, eljött az ideje, hogy el is készítsem. Semmi extra, csak egy egyszerű gombapaprikás kicsit felturbózott polentával, de ennél több nem is kellett a kis lelkemnek ezen a borongós napon.  Krémes polenta gombával Hozzávalók: Polentához: 20 dkg kukoricadara 8 dl víz 10 dkg reszelt sajt 10 dkg vaj só, bors Gombához: 1 kg gomba 20 dkg vaj 2 dl fehérbor 2 dl főzőtejszín 1 tk szárított kakukkfű só, bors Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, apróra vágjuk (én így szeretem a gombapaprikást, de akinek jobban tetszik, nyugodtan vágja nagyobb szeletekre a gombát). Egy n

Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Több receptet is készültem ma kipróbálni, abszolút gasztronapra készültem, de a konyha fellázadt ellenem, én pedig több kudarc után úgy döntöttem, hogy akkor mára hagyjuk a konyhatündérkedést, holnap is van nap. Reggel sima mezei kemény tojást sütöttem, de valamiért nem volt az igazi az íze. Ezután nekiálltam annak a csokikrémnek, amelyre már napok óta készültem. De a tojások ma sztrájkba léptek, kétszer egymás után kicsapódtak a krém készítése közben (ezerszer készítettem már ilyet, és a tojások is jó minőségűek voltak, tehát nem technikai probléma volt, az tuti), mire én elvesztettem a türelmemet, falhoz vágtam a habverőt (hülyeség volt, moshattam le utána a falat, de ez akkor nem érdekelt), és ékes francia nyelven elkezdtem cifrákat mondani (kizárólag ezen a nyelven vagyok hajlandó káromkodni, meg ne kérdezzétek, miért). Miután kidühöngtem magam, otthagytam szétvágva a konyhát, magamhoz vettem az aktuális Nők Lapját, és bekuckóztam az ágyamba el

Vasárnap simán lesütött a tesóm. Vittem nekik kóstolót a hétvégi konyhai termésből, de kiderült, hogy hiába fáradoztam, a húgom által kreált vacsora mindent vitt. Szerencsére neki is van egy gasztroblogja, és beírta a receptet, így nem volt akadálya annak, hogy a legelső alkalommal elkészítsem én is a finomságot. Sajnos nem tudok teljes sikerről beszámolni, mivel idő előtt ki kellett kapcsolnom a sütőt (a kutyust kellett időpontra oltásra vinni), még kellett volna neki egy negyedóra, hogy igazán puha legyen, így (nem) kicsit nyers lett még,  ezért sajnos csak nyomokban tartalmazta azt a finom, puha ízt, amibe azonnal belezúgtam, de egyszeri ebédnek így is elment, majd legközelebb jobban sikerül. A receptet mindenképpen közreadnám, hiszen egyszerű, gyors, és nagyon finom a végeredmény (már ugye akkor, ha nem lépnek fel akadályozó körülmények a kívánt puhaság elérését illetően). Sült krumplitorta zellerrel Hozzávalók: 50 dkg zeller 1 kg krumpli  2 dl főzőtejszín só, bors 1 tk szárított b

Igen, vegán és igenis nagyon finom! Egyre kevesebb húst eszem, ezért a vega recepteket részesítem előnyben, bár a vegán konyhát sem vetem meg (finom, és ráadásul büntetlenül lehet torkoskodni az ilyen ételekből, ami nem hátrány, ha az ember lánya éppen azon szenved, hogy csúcsformába hozza magát alakilag), ezért azonnal kíváncsi lettem, amikor a neten belefutottam a vegán töltött paprika receptjébe. Nagy rajongója vagyok ennek a finom éteknek, bár az elkészítésével még soha nem próbálkoztam, úgyhogy már éppen itt volt az ideje, hogy pótoljam ezt a hiányosságomat. Első látásra belezúgtam a receptbe, alig vártam, hogy elkészítsem, bár nagyon izgultam, hogy milyen lesz a végeredmény, de felesleges volt, mennyeien finomra sikeredett!   Vegán töltött paprika Hozzávalók: Paprikához: 7 db nagyobb, töltetni való paprika (eredetileg 8-at vettem, de egy valahogy elpárolgott:-)) 20 dkg rizs 50 dkg gomba 1 db  nagyobb (vagy  2 db kisebb) hagyma 2 gerezd fokhagyma só, bors fél csokor (nálam 1 tk mo

Egész héten arra készültem, hogy francia krémest fogok készíteni. Aztán amikor tegnap délután elértem odáig, hogy nekiálljak a sütinek, rádöbbentem, hogy zéró kedvem van lapokat sütögetni és inkább filmet néznék, ezért le kellene egyszerűsíteni az alapreceptet. Ötletért a Nosaltyra indultam, és hamar rácsaptam a homlokomra, egy olyan változtatástól, amire én alapjáraton biztos nem gondoltam volna. A tésztalapokat ugyanis simán fel lehet cserélni egyszerű háztartási kekszre, nincs sütés, nincs időveszteség, gyorsan összecsapjuk a krémet, felverjük a habot, mindent belezsúfolunk egy tepsibe, elkészítjük a csokibevonatot és már készen is vagyunk. Viharsebességgel össze is dobtam a sütit, ugyanilyen gyorsan fogy is... Sütés nélküli francia krémes Hozzávalók: háztartási keksz (tepsitől függ, hogy mennyire van szükség) 3 csomag vaníliás pudingpor 8 dl tej 5 dkg (nyírfa)cukor 2 csomag vaníliás cukor 5 dl habtejszín 25 dkg vaj 20 dkg porcukor 20 dkg étcsoki 6 ek olaj Elkészítés: A vaníliás pu

Lassan, de biztosan térek vissza a konyhába a betegség után, bár még erősen fékezett habzáson tevékenykedek benne. A sütőt még nem volt kedvem bekapcsolni, viszont csokitorta nélkül hosszú távon nem tudok létezni, a probléma sürgős kezelése érdekében ellátogattam a Nosaltyra, ahol természetesen azonnal beleszerettem egy receptbe, és mivel éppen leledzett egy jó nagy rakás Oreo-keksz a spájzban (nem szokott, csak megvettem valamihez és jól megfeledkeztem róla, mindig ez van), semmi akadálya sem volt annak, hogy nekiálljak a finomság elkészítésének. Viharos gyorsasággal elfogyott, úgyhogy felvettük a családi kedvencek közé. Oreo kekszes torta Hozzávalók: Keksz alaphoz: 24 db Oreo keksz 8 dkg vaj olvasztva Töltelékhez: 50 dkg étcsoki (bizony, annyi!) 15 dkg vaj 5 dl habtejszín (mondtam én, hogy fogyókúrás finomságról van szó?) Tetejére: Oreo keksz (nálam 6 db maradt  a dobozban, de kinek mennyi tetszik) Elkészítés: Nem túl bonyolult a történet. Az  alaphoz az Oreo kekszeket összetörjük (